Barlangfelfedezés az Openworldben: láva, olaj és kristályok egy gömb bolygó alatt

Mi van az Openworld barlangjaiban?

Az Openworld egy voxeles homokozó egy egész, gömb bolygón — ha egyenesen mész, oda érsz vissza, ahonnan elindultál —, valódi ég alatt, holdfázisokkal és fogyatkozásokkal. Macen (natívan Apple Siliconon), Windowson és Linuxon. És e bolygó alatt a talaj nem díszlet: a játék valódi barlanghálózatot váj a felszín alatti első 200 m-be, majd a mélység és a fenti éghajlat szerint berendezi.

A föld alatt a barlangok három családja osztozik:

• Alagutak, amiket percekig követhetsz: 2–9 m szélesek, sima padlóval, elágazásokkal, termekkel, ahol találkoznak, a talajban nyíló bejáratokkal — és szakadékokkal.
• Kanyargó csövek, 2,5–4 m átmérővel, amelyek minden szögben emelkednek és süllyednek: a hálózat szintjei közti rámpák és aknák.
• Üregek: 10–60 m széles termek, 45–95 m mélyen, kupolás mennyezettel és kőoszlopokkal, amelyek a lábuknál vastagok.

Hogy mit találsz bennük, az attól függ, milyen táj van fölötted. Négy barlangéghajlat van:

• Cseppkőbarlangok (a leggyakoribbak): kalcit cseppkövek, alattuk állócseppkövek, ahol találkoznak, oszlopok, kavics- és agyagpadló. A forró sivatagok alatt salétromkérgek.
• Buja barlangok (nedves, enyhe táj fölöttük): mohaszőnyegek, indafüggönyök, világító gombák.
• Fagyott barlangok (hideg táj fölöttük): jégpadló és tömör jégből való jégcsapok.
• Mély barlangok (a tengerszint alatt 68 métertől): bazaltpadló magmakővel erezve, világító kristályok csoportjai.

A fű alatt
Néhány méter talaj, aztán kő — és már ott vannak a szén sötét pöttyei és a vas halvány szemcséi.

Egy lávató
Lélegzik, és narancsra festi a falakat. Egy magmagólem járőrözik a partján.A láva 12 m-re világít maga körül: meglátod, mielőtt eléred.

Kattints rájuk
Denevérek, pókok, gólemek… és egy lovag, aki egy trollt tart vissza. Üss meg egy lényt háromszor, és eldobja a csontjait.

Egy olajlencse
Fekete, szivárványos fénnyel, az agyagpala alatt rekedve. Vödörrel üzemanyag lesz belőle — finomítva pedig kerozin (valódi rakéta-hajtóanyag) és műanyag.

Milyen mélyre áshatsz?

Az Openworldben a magasságok valódi tengerszint feletti magasságok: a tenger 160 m-en van, a csúcsok akár 300 m-ig emelkednek. A világ padlója az alapkőzet, a 0 magasságon — vagyis 160 m-rel a strand alatt, és akár 300 m-rel egy csúcs alatt. A barlangok a felszín alatti 200 m-es sávban élnek, soha nem az alapkőzetben.

És a bolygó középpontja? 1000 km-rel lejjebb van: elérhetetlen. Mivel a világ egy gömb bolygó, a „lefelé” mindig arra a középpontra mutat, bárhol is ásol — az egyenlítőn és a sarkokon is.

Ércek mélység szerint: hol találsz szenet, vasat, aranyat és drágakövet

Az érc erekben fekszik: a kőzetben sorakozó zsebek füzérei. Minden ércnek megvan a maga mélységsávja, és némelyik egy bizonyos tájat szeret maga fölött. A főbbek:

• Szén: 3–70 m — a fáklyáid, az üzemanyagod és a kemence redukálóanyaga.
• Réz: 8–90 m, a felföldek alatt gyakoribb.
• Vas: 10–140 m — szerszámok, páncél, vödrök.
• Raisonite: ritka ibolyaszínű zsebek, 35–110 m — az első ötvözet.
• Arany: 70–200 m.
• Titán: 90–200 m, a vulkanikus vidékeken háromszor olyan gyakori.
• Drágakövek: 100–200 m, a hegyek alatt gyakoribb. A gyémántot a drágakőércből csiszolják ki.
• Urán: 120–200 m.

A bauxit, a lítium, a salétrom, a kén és a kovakő szintén a gépeidet táplálja. Amikor ércre van szükséged a páncélodhoz, most már tudod, milyen messzire kell menned; mindegyik, a kedvelt tájaikkal együtt, a nyersanyag-útmutatónkban van.

• 200méter barlang a felszín alatt
• 19féle érc az erekben
• 134óriási érctelér a Földön
• 14méter, amit egy fáklya megvilágít

Szén és vas már az első barlangodból

A nagy erek mellett a talaj alatti első 48 m egy második, sűrűbb hálózatot rejt apró szén- és vaserekből: majdnem minden második 6 m-es kőkockában van egy, így minden barlangfalon látszik valamennyi — nagyjából egy ér minden 25 m folyosónként. Egy teljes vaspáncél elfér két-három vasérben. Ezért megy sokkal jobban az első éjszakáid menete, ha csákány van a kezedben.

Óriási lelőhelyek és érctömbjeik

Minden világ óriási lelőhelyeket is rejt: a Földön nagyjából kilencvenet, 40–120 m széles ércellipszoidokat, amelyek teteje 2–30 m-re van a talaj alatt — szén, vas, réz, bauxit, arany, titán, lítium, urán, drágakövek, salétrom és olaj. Az első szén-, vas-, réz- és bauxitlelőhelyek a világ kiindulópontjától 250 és 700 m között vannak, a többi 1,5 km-en belül.

Hogyan veheted észre: érctömbök, 2–4 m magasak, a mag fölött a talajon állnak. Áss a közepébe: a mag tiszta érc, a széle felé ritkul. Az olaj a kivétel: nincsenek tömbök, de fekete bitumenszivárgások vannak (lásd lent).

Láva: hogyan ne halj meg

A lávatavak mélyen vannak: kupolás kamrák, amelyek padlója egy lávató, obszidián, magmakő és bazalt szegélyezi. Az aljuk 6–30 m-rel van az alapkőzet felett, mindig legalább 40 m-rel a felszín alatt. Minden ötödik 220 m-es szárazföldi sávban találsz egyet — a vulkanikus vidékeken minden másodikban. Néhány elöntött barlangot víz helyett láva tölt meg, ha elég mélyen van.

A láva 12 m-re világít maga körül, így a narancsszín fénye messziről figyelmeztet. Ha belelépsz, megégsz, újra és újra, és az életed elolvad: néhány másodperc elég. A páncél tompítja az égést, de nem ment meg. A halálképernyő összefoglalja: „Megpróbáltál lávában úszni.”

Az olaj és amire jó

Az olaj kétféle mezőn alszik. Az óriási olajmezők a síkvidékek alatt fekszenek — síkságok és a hegyektől távoli szelíd táj alatt: egy a világ kiindulópontjától 6 km-en belül, nyolc további a bolygó körül. A jelük a talajon van: három-öt olajcsatorna kúszik fel egészen a felszínig, mindegyik fekete bitumennel lezárva, egy 1–3 m széles, szaggatott szélű foltban. Ásd át, és kövesd az olajcsövet lefelé egy nagyjából 120 m széles lencséig, amelynek teteje nagyjából 30 m-rel van a föld alatt.

A kis lencsék — 20–60 m szélesek, 6–16 m vastagok, középpontjuk 20–60 m mélyen, agyagpala fedő alá szorulva — a felszínen semmit nem mutatnak. Vékony csatornák kúsznak fel a tetejükről, és 2–8 m-rel a föld alatt végződnek egy bitumenfoltban: áss, és ha a csákányod bitumenbe vagy sötét agyagpalába ütközik, az olaj alatta van. Egy barlangban a padló és a mennyezet között álló fekete bitumenoszlop ugyanaz a csatorna: kövesd lefelé. Sivatagok, síkságok és fennsíkok alatt keress; vulkánok vagy magas hegyek alatt soha.

Minden lencse tetején van egy kis levegő, a bitument pedig fáklyával meg lehet gyújtani: akkor örökké ég, jelzőfényként az olajod fölött. Az összes jel, lépésről lépésre, az erőforrás-útmutatónkban van.

Felhozásához vödör kell (három vasrúd): egyszerre egy köbméter egyetlen folyadékból. Aztán jön a finomító, egy rézoszlop tűz fölött, amely az olajat felosztja:

• Kerozin, és RP-1 valódi rakétákhoz, ha Dewarba töltöd;
• Benzin és dízel, a generátoraid üzemanyagai;
• Földgáz, amelyet a gázüzemben metánná cseppfolyósítanak;
• Műanyag (másik beállításon), áramköri lapokhoz, akkumulátorokhoz és kábelekhez, valamint kátrány.

A nyers olaj is ég egy üzemanyagnyílásban (köbméterenként 20 másodpercig). És ha szivattyúkról és szállítószalagokról álmodsz, nézd meg, mire jó az olaj egy gyárban.

Kristályok, geódák és cseppkövek

20–160 m mélyen a csákányod beléphet egy geódába: egy 4–9 m átmérőjű üreges gömbbe, kalcithéjjal, amelyet világító kristályok, kvarc és néhány drágakő borít. A kristályok hideg fényt adnak, ami 5 m-ig ér, mint a buja barlangok kék világító gombái: a sötétben ezek a támpontjaid.

A cseppkövek kalcitból lógnak a cseppkőbarlangok mennyezetéről, a fagyott barlangokban tömör jégből; a mély barlangokban kristálycsoportok veszik át a helyüket.

Mi él odalent

A föld alatt mindig éjszaka van. A sötét lényei a barlangokban bármikor előbújnak, 6 m mélységtől nagyjából 50 m-ig a felszín alatt. Kikkel találkozol:

• Denevérek (ellenséges): 2–5 fős csoportokban zúdulnak rád. Guanót ejtenek.
• Zombik, nyálkák és gombászok (ellenséges): az éjszaka törzsvendégei, a föld alatt is otthon vannak.
• Pókok (semleges): hagyd őket békén, és ők is békén hagynak. A fonaluk adja az íjad húrját.
• Trollok (ellenséges): 2,6 m magasak, lassúak és keményen ütnek. Némelyik gyémántot hordoz.
• Magmagólemek (ellenséges): világítanak, és a láva mellett ötször valószínűbbek.
• Kristálygólemek (semleges): hatalmasak és világítanak, békések, amíg nem ütöd meg őket.
• Tűzszalamandrák (semleges): egy tűzkúp, és egy tűzmirigy neked, ha nyersz.
• Kisördögök (ellenséges), skorpiók (semleges) és ártalmatlan spórácskák egészítik ki a szereplőgárdát.
• A csapdaláda: egy láda… ami harap. Győzd le vasrúdért és aranyrúdért, nyílvesszőért, és néha egy gyémántért.

A felszínnek is megvan a maga éjszakai tömege: lásd szörnyek a sötétben.

Fény és a visszaút

A bejáratoktól távol vaksötét van. A fényed abból jön, amit magaddal viszel: egy fáklya (egy voxelnyi szén egy boton négyet ad) 14 m-re világít körülötte, egy lámpás (egy fáklya vasketrec alatt) ugyanennyire, fehér fénnyel — és a fényükben nem jelenik meg szörny. Odalent csak a láva (12 m), a kristályok és a világító gombák (5 m) világítanak maguktól.

1. 1

   Vigyél fáklyát és élelmet

   Barkácsolj egy jó köteg fáklyát, mielőtt lemész: szén már az első falakon látszik, így útközben pótolhatod.

2. 2

   Jelöld meg az utad

   Tegyél le egy fáklyát minden elágazásnál, lefelé menet mindig ugyanarra az oldalra: 14 m-en belül nem jelenik meg szörny. A visszaúthoz tartsd őket a másik oldalon.

3. 3

   Bányássz közben

   Az első tíz métereket szén és vas szegélyezi. Egy jobb csákány — fa, kő, vas, titán — gyorsabban ás és tovább bírja.

4. 4

   Vigyázz a lépteidre

   Az esés 3 m-től fáj, és minden további méter több életpontba kerül. A szakadékok és aknák mélyebbek, mint amilyennek a sötétben látszanak.

5. 5

   Tiszteld a folyadékokat

   Egy elöntött barlangban 15 másodpercig bírod visszatartani a lélegzeted, aztán fulladni kezdesz. A láva közelében tarts egy voxel követ közte és a lábad között.

6. 6

   Áss felfelé

   Eltévedtél? Vájj lépcsőt a kőbe a felszín felé. A barlangok sosem mennek mélyebbre a talaj alatti 200 m-nél: az ég mindig karnyújtásnyira van.