Hogyan találsz meg minden erőforrást az Openworldben: olajat, érceket és drágaköveket, mélységről mélységre

Hol találsz erőforrásokat az Openworldben: olvasd a talajt

Az Openworld egy voxeles homokozó egy egész, gömb alakú bolygón, Macre (natívan Apple Siliconra), Windowsra és Linuxra. A föld alatti világa nem véletlen háttér: minden erőforrásnak megvan a mélységsávja, a kedvelt tája, a nagy lelőhelyeknek pedig egy jele a felszínen. Tanuld meg a jeleket, és nem ásol többé vakon:

• Egy óriási olajmező: egy szaggatott szélű, 1–3 m széles folt fekete bitumenből, a síkvidéki talajjal egy szintben.
• Egy kis olajlencse: semmi a felszínen. Áss, amíg bitumenbe vagy sötét agyagpalába nem ütközöl, vagy kövess egy fekete oszlopot egy barlangban.
• Szén és vas: sötét pöttyök és világos szemcsék minden barlangfalon.
• Egy óriási érclelőhely: 2–4 m magas érctömbök állnak a talajon a magja fölött.
• Egy geóda: világító kristályokból álló üreges gömb.
• A Holdon: hélium-3 és titán a sötét tengerekben, jég a sarkokon.

Hogyan találsz olajat

Az olaj az az erőforrás, amelynek a legtöbb szabálya van, és az, amelyik később a legtöbbet számít: a kerozin, a földgáz, a műanyag és a kátrány mind belőle jön. Kétféleképpen árulja el magát.

Óriási olajmezők: kövesd a fekete szivárgásokat

Egy óriási mező egy nagyjából 120 m széles és 12 m vastag olajlencse, a teteje nagyjából 30 m mélyen, az alföldek alatt: síkságok és szelíd vidékek a hegyektől távol. A Földön kilenc van: egy 250 m és 1,5 km között a kiindulóponttól, nyolc a bolygó körül.

Nem kell vakon ásni. Három-öt vékony olajcsatorna kúszik fel a lencséből egészen a felszínig. Mindegyik egy bitumenből álló sapka alatt jön ki, ez egy sötét, kátrányszerű kőzet, a talajjal egy szintben, egy szaggatott szélű, 1–3 m széles fekete foltban: ez egy bitumenszivárgás. Ásd át a sapkát, és kövesd az olajcsövet, amely nagyjából 0,75 m átmérőjű, egyenesen lefelé. Számíts több foltra néhány tucat méteren belül. Ez a hely egy igazi finomítónak.

Kis lencsék: ásással találod meg

Az olaj nagy része kis lencsékben alszik: 20–60 m szélesek, 6–16 m vastagok, középpontjuk 20–60 m mélyen a föld alatt, sötét agyagpala fedő alá szorulva. A 160 m-es szárazföldi négyzetek nagyjából 18 %-a rejt egyet, többet a szárazabb tájakon és a mesákon. Sivatagok, síkságok és fennsíkok alatt keress; vulkanikus vidékek vagy magas hegyek alatt soha.

A felszínen nem látszik semmi, de minden lencséből két-három vékony csatorna kúszik fel, és 2–8 m-rel a föld alatt végződik egy bitumenfoltban. Áss egy függőleges gödröt: amikor a csákányod bitumenbe vagy sötét agyagpalába ütközik, az olaj alatta van. Egy kis lencse az első műanyagodat és kerozinodat adja, nem egy nagy gyárat.

Barlangokban: fekete bitumenoszlopok

Ahol egy csatorna átmetsz egy barlangot, a bélése agyagpala helyett bitumen: egy fekete oszlop áll a padló és a mennyezet között. Kövesd lefelé a lencséig, fáklyákkal a kezedben — a barlangútmutató megmondja, mi más él ott.

A levegőzsák minden lencse tetején

Az olaj sosem tölti meg a lencsét a tetejéig: egy kis levegő ül fölül, egy sima olajfelszín fölött — megfigyelő módban könnyű meglátni.

Hogyan találsz olajat, lépésről lépésre

1. 1

   Válaszd ki a tájat

   Óriási mezők: szelíd síkvidékek. Kis lencsék: sivatagok, síkságok, fennsíkok. Hagyd ki a vulkánokat és a magas hegyeket.

2. 2

   Keress fekete foltokat

   Járd az alföldeket, és figyeld a talajt: egy rongyos fekete folt óriási mezőt jelez. A legközelebbi a kiindulóponttól 1,5 km-en belül van.

3. 3

   Vagy menj a föld alá

   Egy barlangban a fekete oszlop csatornát jelent. Nincs barlang? Áss egy gödröt: bitumen vagy sötét agyagpala olajat jelent alatta.

4. 4

   Kövesd a csövet lefelé

   Ásd át a sapkát, és kövesd a csatornát: nagyjából 30 m lefelé egy óriási mezőig, 20–60 m egy kis lencséig.

5. 5

   Hozz vödröt

   Egy vödör (három vasrúd) egyszerre egy köbmétert emel fel. Többhöz egy tengellyel forgatott szivattyú és egy cső kell egy tartályig.

6. 6

   Jelöld meg a helyet

   Tegyél le egy fáklyát, vagy gyújtsd meg a bitument: vissza fogsz akarni jönni.

Az örök láng: jelzőfény az olajod fölött

A bitumen ég. Kattints jobb gombbal egy bitumenblokkra fáklyával a kezedben, és lángra kap, a körülötte lévő bitumennel együtt ugyanazon a méternyi talajon — és soha nem alszik ki. A narancsszínű, egy méter magas láng 10 m-re világít körülötte: éjjel messziről látod, jelzőfény az olajod fölött.

A láva is meggyújtja a bitument. A víz eloltja, és egy égő blokk, amit kiásol, sima bitument ad vissza. Vigyázat: állj a lángba, és tüzet fogsz, másodpercenként 5 életerőpontot veszítve, amíg a láng el nem ül — vagy vízbe nem ugrasz.

Mire jó az olaj

Merítsd ki az olajat vödörrel, vagy szivattyúzd, és úgy ég, ahogy van: köbméterenként 20 másodpercig egy üzemanyaghelyen. Az igazi értéke a finomítóban van, egy rézoszlopban egy acél tűztér fölött. Minden köbméter kerozint ad (a rakéták RP-1-ét, ha Dewarba töltöd), benzint és dízelt, földgázt (folyékony metánt a metalox rakétákhoz, a gázüzemben) és kátrányt — másik beállításon pedig műanyagot. A bitumen maga is üzemanyag, egyharmaddal tovább ég a szénnél (köbméterenként 80 másodperc), és 16 voxeljéből két kátrány lesz a barkácsrácson.

A műanyag az, ami számít. Erre laminálják az áramköri lapokat, ebből épülnek a lítium akkumulátorok és a logikai alkatrészek, ebbe van burkolva a nagy teljesítményű kábel, és minden számítógéphez, konzolhoz és rakétaalkatrészhez áramköri lap kell. A szivattyúkat és a finomítót munka közben az olaj gyári felhasználásáról szóló írásunkban láthatod.

Bányászati útmutató: hol találsz vasat, aranyat, drágaköveket és a többit, mélység szerint

Az érc erekben fekszik, a kőzetben a felszíntől számított 200 m-en belül elhelyezkedő zsebek füzéreiben. Mindegyik ércnek megvan a maga mélységsávja, a talaj alatti méterekben, és némelyik egy bizonyos tájat kedvel. A szén és a vas a leggyakoribb, a drágakövek és az urán a legritkább. A Föld tizenkét érce, a felszíntől lefelé, és a ritka raisonite:

A felszín közelében (3–10 m)

• Szén: 3–70 m — a fáklyáid, az üzemanyagod és a kemence redukálóanyaga.
• Bauxit: 3–30 m, háromszor gyakoribb a trópusok alatt.
• Salétrom: 3–40 m, forró sivatagok alatt háromszor gyakoribb.
• Kovakő: 3–60 m, és a kavicsban.
• Kén: 5–80 m, háromszor gyakoribb a vulkanikus vidékeken.
• Réz: 8–90 m, a felföldek alatt gyakoribb.
• Vas: 10–140 m — szerszámok, páncél, vödrök és minden gép.

Közepes mélység (20–35 m)

• Lítium: 20–120 m, a felföldek alatt gyakoribb.
• Raisonite: ritka ibolyaszínű zsebek, 1–3 kockányi, 35–110 m, az első ötvözethez. Vascsákány vagy jobb kell hozzá.

Mélyen (70–200 m)

• Arany: 70–200 m.
• Titán: 90–200 m, háromszor gyakoribb a vulkanikus vidékeken.
• Drágakövek: 100–200 m, a hegyek alatt gyakoribb. A gyémántot a drágakőércből csiszolják ki.
• Urán: 120–200 m.

• 12érctípus a Föld ereiben
• 200méter talaj, egészen az alapkőzetig
• 89óriási érctelér a Földön
• 9óriási olajmező köztük

Szén és vas az első órádban

Nincs szükséged mélységtáblázatra a kezdéshez. A talaj alatti első 48 m apró szén- és vaserek sűrűbb hálózatát rejti: majdnem minden második 6 m-es kőkockában van egy, így minden barlangfalon látszik valamennyi. Egy teljes vaspáncél elfér két-három vasérben. Menj be bármelyik barlangba fáklyákkal, és kövesd a sötét pöttyöket (szén) és a világos szemcséket (vas): ezért telnek jobban az első éjszakáid a föld alatt, és ezért sosem járnak messze a páncélod ércei.

Óriási érctelerek: a jelek és hol keresd

Minden világ óriási lelőhelyeket is rejt: 40–120 m széles ércellipszoidokat, a magjukban tiszta érccel, a tetejük néhány métertől 30 m-ig a talaj alatt. A Földön nagyjából kilencven van. Az első szén-, vas-, réz- és bauxitlelőhelyek a kiindulóponttól 250 és 700 m között fekszenek, a második szén-, vas- és rézlelőhely kicsit távolabb, minden más fajtából pedig egy 1,5 km-en belül.

Egy érclelőhely észrevételéhez keress érctömböket, 2–4 m magasakat, amelyek a talajon állnak a magja fölött: messziről látod őket. Áss a közepébe, ahol az érc tiszta. Minden ércnek van egy kedvenc tája is:

• Szén és olaj: a síkvidékek, a hegyláncoktól távol.
• Vas és urán: messze a szárazföld belsejében, a kontinensek szívében.
• Réz és drágakövek: a hegyláncok alatt.
• Arany: a hegyláncok lábánál.
• Titán: a partok mentén.
• Lítium: forró, száraz, sík vidék. Bauxit: a trópusok. Salétrom: a sivatagok.

Geódák, talajvíz és láva

A geódák 20–160 m mélyen vannak, minden negyedik 90 m-es szárazföldi négyzetben: 4–9 m átmérőjű üreges gömbök, kalcithéjukat világító kristály (több mint a fele), kvarc (egyötöde) és drágakövek (6 %) borítják. A hideg fényük 5 m-ig ér: támpont a sötétben.

A víztartó rétegek elöntött barlangok: 20–52 m széles talajvízlencsék, 12–80 m mélyen, nedves éghajlat alatt gyakoribbak. A vödör kimeríti a vizet, a szivattyú kiszívja; egy elöntött barlangban 15 másodpercig tartod vissza a lélegzeted, mielőtt megfulladsz.

A lávatavak kupolás kamrákat töltenek ki, amelyeket obszidián, magmakő és bazalt szegélyez. A padlójuk 6–30 m-rel van az alapkőzet felett, legalább 40 m-rel a felszín alatt, minden ötödik 220 m-es szárazföldi négyzetben — a vulkanikus vidékeken minden másodikban. A láva 12 m-re világít körülötte, és egy köbméter 100 másodpercig ég egy üzemanyagnyílásban, szemben a szén 15 másodpercével. Soha ne úszkálj benne: lásd hogyan ne halj meg lávában.

Erőforrások a Holdon

A Holdnak saját táblázata van: titán csak 2–60 m mélyen, és ilmenit a sötét tengerek alatt (két titánrúd fele szénből); meteorvas a kráterfalak alatt (acél szén nélkül); bauxit a felföldeken; réz a labirintusok falaiban; kvarc és drágakövek a kristályligetekben; hélium-3, a szénnél négyszer tovább égő üzemanyag; és tömegével jég a sarkok közelében, amelyből a gázüzem rakéta-hajtóanyagot készít. Minden fajtának óriási lelőhelyei is vannak, a Hold egészén elszórva. Tervezd meg az utat a Hold-útmutatóval és egy rakétával.